Online vásárlás 2025: Magyarország és Románia az Eurostat szerint

Röviden: Romániában egyre többen vásárolnak online, de kevés cég értékesít online; Magyarországon mindkét mutató magasabb, de ott is van rés a kereslet és a kínálat között. Az Eurostat 2026-ban közzétett adatai szerint 2025-ben a magyar internetezők 72,4%-a, a romániaiak 63,6%-a vásárolt online, miközben a legalább 10 fős cégeknek Magyarországon 21,3%-a, Romániában pedig csak 14,6%-a értékesített e-kereskedelemben.

Hányan vásárolnak online Magyarországon és Romániában?

Az Eurostat évente méri, hogy a 16–74 éves internetezők hány százaléka vásárolt árut vagy szolgáltatást online az elmúlt 12 hónapban. Az adatok 2026. októberi állapot szerint:

• Magyarország: 2023-ban 75,9%, 2024-ben 78,9%, 2025-ben 72,4%.
• Románia: 2023-ban 54,9%, 2024-ben 59,7%, 2025-ben 63,6%.
• Uniós átlag: 2023-ban 75,4%, 2024-ben 76,6%, 2025-ben 77,8%.

Magyarországon az arány 2025-ben csökkent az előző évhez képest, 78,9%-ról 72,4%-ra. Az Eurostat adatsora nem magyarázza a csökkenést, és nem jelöli idősor-törésként. Egyetlen évből nem vonunk le következtetést; a következő frissítésnél érdemes figyelni.

Románia az uniós átlag alatt marad, 2025-ben hátulról a harmadik az EU-ban, Bulgária (57,0%) és Olaszország (61,7%) után. A növekedés viszont gyors: 2015-ben a romániai internetezőknek még csak 17,6%-a vásárolt online, vagyis tíz év alatt 46 százalékponttal nőtt az arány. Az internethasználat már nem akadály: a 16–74 éves romániaiak 94,8%-a használta az internetet az elmúlt 12 hónapban (2025), az uniós átlag 94,5%.

Hány cég értékesít online?

A kínálati oldalon az Eurostat évente közli, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató cégek (a pénzügyi szektor nélkül) hány százalékának volt e-kereskedelmi értékesítése. A 2025-ös felmérés a 2024-es értékesítésre vonatkozik:

• E-kereskedelmi értékesítéssel rendelkező cégek: Magyarország 21,3%, Románia 14,6%, uniós átlag 23,6%.
• Webes értékesítés (weboldal, alkalmazás vagy piactér): Magyarország 19,0%, Románia 13,0%, uniós átlag 20,7%.
• Fogyasztóknak (B2C) történő webes értékesítés: Magyarország 16,2%, Románia 12,1%, uniós átlag 17,2%.
• Online piactereken keresztül értékesítő cégek: Magyarország 7,8%, Románia 5,5%, uniós átlag 9,3%.

Az e-kereskedelemben értékesítő cégek arányában Románia az utolsó az EU-ban, éppen csak Luxemburg (14,7%) mögött. Magyarország a B2C webes értékesítésben közel van az uniós átlaghoz, a piactéri értékesítésben viszont alatta marad.

Hogyan olvasd helyesen ezeket a számokat?

Három pontosítás, mielőtt prezentációban vagy tervben használod az adatokat. A vásárlókra vonatkozó mutató az elmúlt évben internetet használó 16–74 évesekre vonatkozik; a teljes korcsoporthoz viszonyítva Magyarország 2025-ös aránya 67,7%, Romániáé 60,3%. A cégekre vonatkozó adatok csak a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokat fedik le, a pénzügyi szektor nélkül, tehát a mikrovállalkozások nincsenek benne. A 2025-ös felmérés pedig a 2024-es, nem a 2025-ös értékesítést írja le.

Mekkora a romániai online piac?

Az Eurostat ezekben az adatsorokban nem közöl országonkénti piacméretet. Iparági becslést a Gomag eCommerce Pulse 2026 jelentés ad, amelyről 2026 márciusában a gazdasági sajtó is beszámolt: a romániai fizikai termékekre vonatkozó online kereskedelem 2025-ben meghaladta a 8 milliárd eurót, mintegy 7–8%-kal nőtt 2024-hez képest, és 2026-ban meghaladhatja a 8,7 milliárd eurót. Ugyanez a jelentés szerint az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelem mindössze körülbelül 8,5%-át adja. Ezek egy piaci szereplő becslései, nem hivatalos statisztikák.

Mit jelent ez a cégednek?

Hogyan értelmezzük? Magyarország érettebb online piac, ezért a megkülönböztetés kevésbé abból fakad, hogy valaki egyáltalán jelen van online, sokkal inkább az ajánlatból, a konverzióból és az ügyfélszerzés hatékonyságából. Romániában az online kereslet gyorsabban nőtt, mint az online értékesítő cégek száma; ez nem jelenti azt, hogy könnyű online eladni, de sok kategóriában a vevő már ott van, a jól szervezett helyi verseny pedig még viszonylag gyenge. Ez a magyar cégeknek is releváns, amelyek román piacra lépésen gondolkodnak.

Mindkét piacon ugyanazt mondják az adatok: ritkán az internet-hozzáférés a gond. A kérdés az, hogy a webáruház vagy az űrlap rendeléssé alakítja-e a látogatást, és tudod-e, honnan jött a rendelés. Konkrét példa a magyar webáruház, amellyel dolgoztunk: az elején a Google Ads a konverzióknak kevesebb mint 10%-át mérte helyesen, a B2C és a B2B pedig nem volt szétválasztva.

Mit tegyél most: ellenőrzőlista

Ha már értékesítesz online, vagy most kezdenéd:

1. Mielőtt emeled a költségvetést, ellenőrizd, hogy csatornánként helyesen méred-e a rendeléseket és a leadeket. Lásd: marketingmérés.
2. Nézd meg a webhely konverziós arányát mobilon és asztali gépen, és azokat a lépéseket, ahol a látogatók lemorzsolódnak. Lásd: konverzióoptimalizálás.
3. Válaszd szét a végfelhasználókat (B2C) és az üzleti ügyfeleket (B2B): más üzenet, más oldal, más mutatók.
4. Ha még nem értékesítesz online, teszteld a keresletet egy termékkel vagy kategóriával, korlátozott költségvetéssel és előre rögzített döntési szempontokkal.
5. Ha Magyarország és Románia közötti terjeszkedésen gondolkodsz, a piacok eltérő érettségéből indulj ki. Lásd: go-to-market.
6. A következő frissítéskor nézd át újra az Eurostat-adatokat: a fenti számok a 2026. októberi állapotot tükrözik.